11.-ik Csapás a Nagy Évnyitó

Örömmel adtuk át a múltnak a 2020-as évet , bízva hogy talán 2021-es év  több örömet, és kevesebb bizonytalanságot fog hozni a számunkra. Ennek jegyében kezdtük meg / folytattuk / az idei munkálatokat a Múzeum Projekten.
Az elfogyasztott sok-sok beigli, hal, kacsa és egyéb nyalánkságok, sokakat a karosszékhez szegezett, igy a 11-ik Csapáson 6 fővel vettünk csak részt. De milyen 6 fővel ???
Bontókalapáccsal, 5 kg-os “Samuval ” álltunk neki a hátsó helyiség 60 cm-es feltöltésének az elbontásához. Nem sokkal a bontás megkezdése után egy boltivet találtunk a padozat alatt, aminek a kibontása után egy törmelékkel feltöltött üreget találtunk. Ezt kitísztítottuk, és feltárult egy 1 m széles és 80 cm magas alagút ami kb 8 méter hosszú lehet, amit a helyiség fala zár le. 
A felfedezés annyira feldobta az adrenalin szintünket, hogy este 19.00 órakor vettük észre, hogy még mindig intenziven dolgozunk,/ Krisztiánnak inhűvely gyulladása is lett, / és abba kellene hagyni a munkát hogy a kijárási korlátozás miatt hazaérjünk.
A felfedezés annyira felizgatott bennünket, hogy rögtön elkezdtünk kutakodni a neten, hátha találunk valami elfogadható teóriát, hogy mi célt szolgálhatott ez a téglaboltives járat.  Menekülő alagút ? Szellőző kürtője egy rejtett pincének?  Elrejtett kincs tárolására lévő üreg ?  Igy jöttek a különböző gondolatok. Sőt odáig merészkedtünk, hogy már 6 felé osztottuk a kincset, és azon gondolkodtunk hogy az esetlegesen később érkezőket hogyan tudjuk likvidálni?🤔
A kutakodás nem várt eredményt hozott: / Tarnóczky Attila áldozatos kutató munkájának köszönhetően !/

A Sugár utat a mai szélességében 1885-ben adták át a forgalomnak, akkor amikor a Polgári Egylet Székháza is épült.
Első ütemben a Rákóczi utcáig / Ördög árok / épült ki. Kezdetben Kaszárnya utcaként is emlegették. Meghosszabbításáról 1899-ben döntöttek.

Kezdetben az új utca a rendezetlenség benyomását keltette és embert próbáló feladat volt közlekedni ott gyalog, még inkább kocsin. A rosszmájú újságíró 1890-ben még azt írhatta, hogy ismeri az okot, ami miatt a budapesti Sugár út nevét megváltoztatták.

Története szerint fővárosi turisták jártak Kanizsán. Hazaérve azonnal kérvényezték, hogy az ő Sugár útjuk más nevet kapjon. Indokolásul csak egy fényképet mellékeltek, amely Nagykanizsán, a Sugár úton készült. Igy Budapesten megszületett az Andrássy út.

Bár tavaszra újra és újra szinte használhatatlanná váltak a járdák városszerte, 1900-ban a Zalai Közlöny mégis a Sugár úttal példálózott, amikor horrorisztikus meséjét közreadta:

„Önmagától egy járda sem javul meg, a háziurak pedig olyan fukarok! Csak a múltkoriban történt emiatt nagy szerencsétlenség.
A Babochay-féle ház előtti tókába / jelenleg Lipóti pékség / esett egy szent-miklósi tejesasszony. A fulladozó segélykiáltására kisietett Bux fodrász, de csak az áldozat tejesköcsögét foghatta már meg. A szegény asszony a csatornába esett, hol az ár a Rákóczy utca felé hajtotta és ott, szerencséjére, a nyitott árokból kibújhatott.”

A tejesasszony megpróbáltatásai érzékeltetéséhez közölnöm kell, hogy az esővizet – akkoriban már – a Fő úttól a Rákóczi utcáig (az Ördög-árokig) föld alatt vezette el a téglából épített, zárt csatorna.


Ezek alapján nagy valószinűséggel megtaláltuk, és feltártuk, a Polgári Egylet Székházának az esőviz elvezetésű csatornájának egy darabját , amit az épületen belüli padozat rejtett el eddig a kiváncsi szemek elől.
Abban rögtön megegyeztünk, hogy ezt az érdekességet, és látványosságot a leendő múzeumon belül, egy járható üveglapon keresztül befogjuk mutatni, hogy igy is emlékezzünk ezekre az 1880-as évekbeli vizelvezetési megoldásokra.