A Sugár utat a mai szélességében 1885-ben adták át a forgalomnak, akkor amikor a Polgári Egylet Székháza is épült.
Első ütemben a Rákóczi utcáig / Ördög árok / épült ki. Kezdetben Kaszárnya utcaként is emlegették. Meghosszabbításáról 1899-ben döntöttek.
Kezdetben az új utca a rendezetlenség benyomását keltette és embert próbáló feladat volt közlekedni ott gyalog, még inkább kocsin. A rosszmájú újságíró 1890-ben még azt írhatta, hogy ismeri az okot, ami miatt a budapesti Sugár út nevét megváltoztatták.
Története szerint fővárosi turisták jártak Kanizsán. Hazaérve azonnal kérvényezték, hogy az ő Sugár útjuk más nevet kapjon. Indokolásul csak egy fényképet mellékeltek, amely Nagykanizsán, a Sugár úton készült. Igy Budapesten megszületett az Andrássy út.
Bár tavaszra újra és újra szinte használhatatlanná váltak a járdák városszerte, 1900-ban a Zalai Közlöny mégis a Sugár úttal példálózott, amikor horrorisztikus meséjét közreadta:
„Önmagától egy járda sem javul meg, a háziurak pedig olyan fukarok! Csak a múltkoriban történt emiatt nagy szerencsétlenség.
A Babochay-féle ház előtti tókába / jelenleg Lipóti pékség / esett egy szent-miklósi tejesasszony. A fulladozó segélykiáltására kisietett Bux fodrász, de csak az áldozat tejesköcsögét foghatta már meg. A szegény asszony a csatornába esett, hol az ár a Rákóczy utca felé hajtotta és ott, szerencséjére, a nyitott árokból kibújhatott.”
A tejesasszony megpróbáltatásai érzékeltetéséhez közölnöm kell, hogy az esővizet – akkoriban már – a Fő úttól a Rákóczi utcáig (az Ördög-árokig) föld alatt vezette el a téglából épített, zárt csatorna.
Ezek alapján nagy valószinűséggel megtaláltuk, és feltártuk, a Polgári Egylet Székházának az esőviz elvezetésű csatornájának egy darabját , amit az épületen belüli padozat rejtett el eddig a kiváncsi szemek elől.
Abban rögtön megegyeztünk, hogy ezt az érdekességet, és látványosságot a leendő múzeumon belül, egy járható üveglapon keresztül befogjuk mutatni, hogy igy is emlékezzünk ezekre az 1880-as évekbeli vizelvezetési megoldásokra.